Devel Tokens

Kívülállóként ​kevés elképzelésünk van arról, milyen munkát végeznek a nevelőszülők. A hivatás, amely messziről szemlélve magasztosnak és nemesnek tűnik, valójában rengeteg nehézséget rejt. Traumatizált, lelkileg elgyötört gyermeket nevelni úgy, hogy a helyzete ráadásul átmeneti, rendkívüli erőfeszítést és áldozatot kíván a befogadó családtól. Stájn Emma saját történetén keresztül láttatja drámai erővel, milyen hatással van egy teljesen hétköznapi családra, ha egy kis tüneménynek látszó, de kétéves korára már érzelmi ronccsá tett gyermeket vesz magához. Hogy mit okoz a folyamatos őrlődés egy olyan kislány elfogadásában, aki képtelen szeretni őket, és ők sem tudják szeretni őt úgy, ahogy „illene”. Hogy mi történik, ha ezt a kétségbeejtő helyzetet még egy tragédia is beárnyékolja a befogadó családban, ami még nehezebb döntések elé állítja a szülőket.

Kell-e, lehet-e választani a saját és a nevelt gyermek között, és egyáltalán, meddig lehet elviselni az elviselhetetlent? A Kőbölcső egyszerre magával ragadó önéletrajzi regény és drámai látlelet arról, milyen hullámokat vethetnek a traumák maguk körül, és hogyan sodorhatnak el mindenkit, aki csak a közelükbe kerül. (Forrás: moly.hu)

Ben Lerner regénye az év legjobb könyvei közé került az Esquire, az NPR, a Vogue, az Amazon, a Kirkus, a londoni Times, a Buzzfeed, a Vanity Fair, a londoni Telegraph, a brit Financial Times, a Lit Hub, a londoni Times irodalmi melléklete, a New York Post, a brit Daily Mail, az Atlantic, a Publishers Weekly, a brit Guardian, az Electric Literature, a SPY.com és a New York-i városi könyvtár 2019-es listáján.

„A modern próza abszolút csúcspontja.” – Garth Risk Hallberg

A szólásszabadság romokban hever, a jobboldali politikát trollok és zsarnokok sajátították ki, a fehér férfiak önazonossági krízise állandósult. Leheletfinom szövésű regény, családtörténet több idősíkon, több nézőpontból. Adam Gordon végzős gimnazista Topekában, 1997-ben. Szülei egy pszichiátriai klinikán dolgoznak, amelyre az egész világról érkeznek páciensek és dolgozók. Anyja, Jane, híres író, feminista; apja, Jonathan, sikeres terapeuta, aki előtt a „kallódó fiatalok” megnyílnak. (Forrás: moly.hu)

Herscht ​07769 – mindössze ennyit ír a borítékra feladóként az Angela Merkelnek küldött levelekre a türingiai kisvárosban élő falmosó, mondván, az ügy bizalmas, válasz esetén pedig a postás úgyis megtalálja a név és az irányítószám alapján. Helyben vagyunk és időben: Krasznahorkai László új nagyszabású műve, melyet a szerző elbeszélésnek nevez, napjaink Németországában játszódik, annak is a mélabús keleti felében, amely egyszerre Johann Sebastian Bach műveinek forrásvidéke és a neonáci mozgalmak egyre kevésbé titkos bázisa. Az elmúlt évek rövidebb Krasznahorkai-művei után, melyeket szólószonátákhoz lehet hasonlítani, a Herscht 07769 nagyepikai formája és dinamikája igazi versenymű; Bachnak a regényben is említett Brandenburgi versenyeihez hasonlóan különböző hangszerek szólamaiból áll össze a mű egésze, felkavaró lét-lelet a politikai és ökológiai klímáról. (Forrás: moly.hu)

A ​népszerű történelmi regényíró új kötetében a legendás francia színésznő, Sarah Bernhardt (1844-1923) életét mutatja be. Egy holland zsidó kurtizán és egy ismeretlen apa leányaként látta meg a napvilágot. A vidéken töltött boldog gyermekkort zárdai élet váltotta fel, majd anyja nyomdokaiba kényszerül: ő is kurtizán lesz. Ám sohasem adja fel kamaszkora óta dédelgetett álmát, hogy színésznő legyen. És zseniális színésznő válik belőle. Sarah Bernhardt volt az első színésznő, aki szakított a tradicionális klasszicista előadói stílussal, és teljesen új vonalat vitt a színjátszásba. Tehetségével, korszakalkotó játékával lenyűgözte a közönséget, amely magánéleti és szakmai botrányai és kudarcai ellenére is újra és újra a magasba emelte. A világhíres francia színpadok után nemzetközi elismerést is szerzett. A sikerek és kudarcok sorozata nem törte meg, szerelmi ügyeinek hangos kiteregetése sem késztette visszavonulásra. Soha nem tagadta, bárkivel is hozták hírbe a lapok: Victor Hugóval, Oscar Wilde-dal vagy a walesi herceggel. Alfons Muchának köszönhetően a szecesszió egyik legnagyobb múzsája lett, büszke alakja számos híres nyomaton szerepel. (Forrás: moly.hu)

A vén Ather Ownby, eltökélt erdőlakóként békében él a természettel kis kunyhójában, egy lepusztult almáskert mellett. Évek óta őriz egy ismeretlen holttestet, amely titokzatos módon került a permetezőszer betontartályába. Athernek fogalma sincs róla, hogy a holttest annak a fiúnak az apjáé, akinek megkísérli átadni tudását a hegyekről és az erdőkről, arról a világról, melyet pusztulásra ítélt a terjeszkedő civilizáció. A két világháború között játszódó, apránként kikerekedő történetben a szereplők sorsa úgy fonódik egymásba, hogy ők maguk jószerivel nem is tudnak róla, és mintha nem is maguk cselekednének, hanem a dolgok csak megtörténnének velük. A regény néhány erőteljes vonással fölvázolt helyzeteivel és alakjaival, a létfenntartásért törvényen kívül is elszántan küzdő kisemberek életének ábrázolásával és plasztikus pillanatfelvételeivel az Appalache-hegység déli tájairól rögtön teljes fegyverzetben állítja elénk az immár kortárs klasszikussá vált írót. Cormac McCarthy első regénye, az 1965-ben megjelent A gyümölcskertész méltó nyitánya az amerikai író életművének. (Forrás: moly.hu)

„Álldogál, és az egyik piros kabátos lányról én jutok az eszébe. Vagy egy francia bulldogról, hHarag Anita ogy odafutok, megsimogatom. Vagy egy illatról, utánafordul. Álldogál, és valamiről az eszébe jutok, de nem vagyok ott. Ha az eszébe jutok, sosem vagyok ott. Ha az eszembe jut, sosincs itt. Olyan meg nincs, hogy ne jusson az eszembe.”
Harag Anita történetei ismerős helyzeteket mutatnak meg váratlan szempontokból. Valaki nyelvismeret nélkül próbál helytállni egy multicégnél, valaki a halott apja után próbál rendet rakni annak házában, valaki a demens nagyanyjával próbál szót érteni. A rokonok érthetetlenek, a kapcsolatok keserédesek. Harag Anita 1988-ban született Budapesten. 2018-ban Petri György-díjat kapott. Ez az első kötete.  (Forrás: moly.hu)

Kereken ​száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált, s ezzel párhuzamosan valós tartalmai elhalványultak, mitikus magyarázatai kerültek előtérbe, amelyek aligha szolgálhatják a nemzeti önismeretet.
Ablonczy Balázs új, összefoglaló kötete rendhagyó módon nem politika- és diplomáciatörténeti sémákat követ, hanem az eseményeket új megvilágításba helyezve elsősorban a társadalom egyes csoportjainak tapasztalataira fókuszál. Azt igyekszik bemutatni, hogy milyen volt valójában a békeszerződés: miként élték meg a történeti Magyarország lakói a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát, és milyen összefüggések tárhatók fel a nagypolitikai döntések és dilemmák, illetve a magyar társadalom mindennapi tapasztalatai között. (Forrás: moly.hu)

Náray Tamás, aki a divatszalonokban és a konyhában egyaránt otthonosan mozog, első szakácskönyvében megmutatja milyenek a hamisítatlan francia sütemények. De hogyan lehet az haute cuisine-t és az haute couture-t egy könyvben említeni? Franciás könnyedséggel. Míg a sikkes nyári almás pite, az elegáns csokoládékrémes királyi Charlotte vagy a stílusos gesztenye- és vaníliakrémes Bourbontorta receptjét olvasgatjuk, és az ínycsiklandó fotókban gyönyörködünk, a szerző, Az utolsó reggel Párizsban című kötetének részleteiből izgalmas ízelítőt kapunk abból is, milyen a világhírű francia divat világa. A közel 50 francia édességhez bónuszként jár három recept Náray Tamás magyar kedvencei közül is. Vigyázat: az édesség és az olvasás függőséget okoz! (Forrás: moly.hu)

„Nem tudom, hogy miért hagytuk elveszni Erdélyt. Attól tartok, nem volt rá szükségünk.”

Werner Sándor egykori honvédtiszt meggazdagodni indul az Újvilágba az első világháború kitörése előtt. Fiát is magával vinné, de a kivándorló hajóra csak az apa száll fel. Lukácsot a sors meg a kalandvágy Afrikába viszi. 1919-ben találkoznak újra, kifosztva, csalódottan, bujkálva a román hadsereg által megszállt Kolozsváron. Az apa: mert katona volt, a legendás Székely Hadosztály tisztje, és titkos küldetése van. A fiú: mert ellógta a háborút, és még mindig nem tudja, mihez kezdjen magával. Milyen volt az a világ, ahonnan elindultak, és milyen az, ahova megérkeznek? Mi történt a nőkkel, amíg a férfiak hadakoztak vagy lógtak éppen? És miért nem száll le talapzatáról a legnagyobb magyar király ércszobra, hogy beleszóljon a történelem menetébe, ha már az emberek tehetetlenek, vagy csak elrontani tudnak mindent? (Forrás: moly.hu)